Cím: Az ébredés útján
Ár: 990ft
Megjelenés: 2006
Tagok:
Halász Ferenc- ének, gitár
Hartmann Ádám- gitár
Nagy Dávid- dob
Kovács Zoltán- basszusgitár
Kiadó: Edge Records
Csomagolás: Jewwl case
Típus: Stúdióalbum
Műfaj: Modern metál
Dallista:
01.A véred
02.Az ébredés útján
03.A mi forradalmunk
04.Legyen idegen!05.Néha
06.Aki érdekel
07.Félig ösztönlény
08.Még 1x
09.Minden reggel
10.Közeli helyeken
11.Újratöltés
Borító: A borító nem tartozik a világ legszebb borítói közé. Elég horrorisztikus, ahogy az ember ül a lépcsőn, és mögötte az a majomnak látszó valami vérzik.
A véred: A dal egy gyönyörű inrtróval kezdődik, ami a lemez intrója is, csak nem lett külön track belőle. A dal nagyon intenzív, egy zúzda. A dallamok szokásosan jók, csak úgy, mint a zenei alapok.
Az ébredés útján: Talán egy cseppet lágyabb mint az előző dal, de hozza a keménységet. A dallamai ugyancsak kiválóak, főleg, mikor bejön az a majdnem hörgős rész. Az nagyon adja a dal hangulatát. Látszik a srácokon, hogy profik, bár ez az album elég megosztó lett a rajongók között.
A mi forradalmunk: Talán az egyik leghíresebb Depresszió dal. Az intrójában szerepel egy különleges vonós darab, ami nagyon sokat ad a hangulatához. A dal amúgysem egy pörgős darab, de kell egy ilyen a két pörgős dal után. A témája nagyon aktuális, hiszen arról szól, hogy harcolnunk kell a jövőnkért. mert minden rajtunk áll.
Legyen idegen!: Egy újabb kemény dal. Az intrója nagyon tetszik, jó kis gitártémák. A szövege kemény, ütős, ahogy az egész lemez is.
Néha: Szerintem ez a legjobb dal a lemezről. Imádom az intróját, a szövegét, a dallamait. A legtöbb Depresszió koncert fontos része, mivel ilyenkor jöhet egy kis mindenki ugrik játék. A témája szomorú, mivel a szakításról szól, de viszont rohadt nagyot üt.
Aki érdekel: Az előző dal párja is lehetne. Arról szól, hogy a lírai énnek szüksége van valakire aki meglátja benne a jót.
Félig ösztönlény: A dal simán beillene egy punk-rock lemezre is. Pörgős, gyors riffek, erős szöveg. A legjobban a dalban a bridge rész tetszik, amik ott vannak dallamok azok valami mesteriek. Le a kalappal Feri előtt.
Még 1x: Az előző folytatása, szinte egymásból nőttek ki. A második klippesített dal. Pörgős darab, totális koncert kedvenc, egy remek buli indító. A dob témákat külön kiemelném Dádi jól összehozta őket.
Minden reggel: Egy nagyon jól sikerült dal lett. A szövege valami elképesztő, de a riffjei sem az utolsóak. Tetszik az odamondogatós refrén, hozza a Depresszió élményt.
Közeli helyeken: A Depresszió sosem volt arról híres, hogy feldolgozásokat játszana. Még az első lemezükön sem szerepelt egyetlen feldolgozás sem. Viszont erre az albumra készítettek egyet, méghozzá egy Bikini feldolgozást. A dal szerintem jobb a Depresszió változatában, mint az eredetiben. A gitárok sokkal jobbak, és a srácok raktak bele vonós effekteket, mik még színesebbé tették.
Újratöltés: Az utolsó dal nagyon pörgősre és bulizósra sikeredett. A szövege nagyon jó, és nagyon tetszenek a gitártémák is. A lemez elég durvára sikeredett. A legkeményebb Depresszió lemez, viszont így nagyon egyedi lett.
Értékelés: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése