Előadó: Depresszió
Cím: Válaszok után...
Ár: 999ft
Megjelenés: 2017
Tagok:
Halász Ferenc-ének, gitár
Hartmann Ádám-gitár
Kovács Zoltán-basszusgitár
Nagy Dávid-dob
Kiadó: Edge Records
Csomagolás: Digipack
Típus: Stúdióalbum
Műfaj: Modern metal
Dallista:
01.Nincs kivétel
02.Ha te is akarod
03.Állom a szavam
04.Teérted
05.Sokkal több
06.Válaszok után
07.Szabadabban
08.Nem a végső
09.Tudom miért
10.A kés hegye
11.Ami közös bennünk
Borító: Amikor beharangozták, hogy készül az új lemez nagyon kíváncsi lettem, milyen is lesz a borító. A Depresszió lemezek borítójának általában egy különleges mondanivalójuk is van. A Válaszok után... lemeznél egy picit csalódtam is, meg nem is. Nem csalódtam, mert olyan letisztult, mint az eddigiek, de csalódtam is, mert egy kicsit túl puritán lett.
Nincs kivétel: Egy elég direkt és intenzív dallal indul a lemez. Introt nem kapva, egyből a refrénnel indít a dal. Szerintem több lemez is így kéne kezdődjön, sokkal nagyobb löketett ad a hangulatnak.
A verzék dallamai kemények, ami majd dallamosabbá vált át a refrénnél. A dob és a gitár nagyon jól összecseng, és az egész lemezre jellemző modern hangzásuk van.
Ha te is akarod: Egy kicsit lazább, rockosabb dal következik. A gitártémák jó összhangban csengenek, Feri dallamai nagyon jók. Számomra egy kicsit túl sok a háttérvokál, ami talán azért van, mert eddig nem volt megszokott a Depressziótól. Ha a másik oldaláról nézzük a dolgot, akkor meg örülök neki, mert a srácok belevágtak valami újba.
Állom a szavam: Újabb kemény, metálosabb tételt kapunk. Ebbe a dalban van az egyik kedvenc refrénem, tele van energiával és erővel. Ez az energikus töltés az egész dalra jellemző, durva dobok, kemény gitárok és remek szöveg. Csak amit megszokhattunk a Depitől.
Teérted: Egy interjúban olvastam, hogy azt nyilatkozták a srácok, hogy erre a lemezre nem írtak semmilyen lírai dalt. Na ekkor egy kicsit megijedtem, mivel imádom a Depresszió szerelmes dalait. De aggodalomra semmi baj, a szerelmes dalt megkaptuk, csak egy kicsit keményebb köntösben. Nem mondom, de talán még így sokkal jobb is, hogy egy ilyen keményebb alapot választottak ehhez a dalhoz, mivel így nem csak egy szerelmes, hanem egy jó bulizós dalt is adtak ki a srácok.
Sokkal több: Az egyik legdallamosabb riffekkel rendelkező dal a lemezről. Nagyon szeretem az ének dallamait is, főleg a refrénét. Örülök, hogy Feri bevállalkozott ilyen erősen dallamos refrénekre is. A dal szólója se rossz, viszont egy kicsit túl gépies, viszont ez ellensúlyozva van a riffekkel.
Válaszok után: Egy elég durva intróval indul, majd bejön a finom szóló rész. Ez a durva-finom váltakozás jellemzi az egész dalt. A verzék viszonylag elég kemények, amit felvált egy dallamos refrén (itt a keménységet a zenei alapokra értem). Szerintem az egyik legjobb dal a lemezről, nem is csodálom, hogy ez lett a címadó dal.
Szabadabban: Egy lassabb dallamosabb intróval indít, ami lassan átvált igazi metálos darálássá. Az egyik (számomra) legdurvább dallamokkal rendelkező dal. Egy nyugisabb szám, viszont nagyon jól lehet rá bulizni.
Nem a végső: Az egyik legbulizósabb tétel. Imádom a benne lévő gitártémákat. Az ének dallamok is nagyon különlegesek, és ez az egyetlen dal amiben szerepel káromkodás, de az is a helyén van.
Tudom miért: A lemez egyik legkülönösebb dala, mint szerkezetileg, mint hangulatilag. A Depressziónak még sose volt olyan dala amibe lett volna valamilyen duett. Ebbe a dalban közreműködött Besnyő Gabi a Nova Prospect énekesnője. Erre a számra nagyon kíváncsi voltam, hiszen még hasonló eset sem volt a zenekar történelmébe. Megérte a várakozást egy nagyon jó dal lett, Gabinak gyönyörű hangja van. Srácok, jöhet több ilyen.
A kés hegye: Ezt a dalt mutatták be elsőre a srácok egy nagyon erős videoklippel. Mire felkerült a lemezre átesett egy újrakeverésen, ami egy teljesen más profilt adott a dalnak. A minőség, vagy az élvezhetősége nem változott, csak egy kicsit másabb. A klippesitett forma sokkal nyersebb, míg a lemezen szereplő sokkal kidolgozottabb. Azért annak örültem volna, ha bónuszként ráteszik azt a formát is a lemezre.
Ami közös bennünk: A lemez zárótételének nagyon jó, hogy ezt választották. Nagyon illik a végére már a szövege miatt is és a dallamok miatt is. Nagyon jól hozza a lemez teljes hangulatát. Egyszerre dallamos, egyszerre kemény, tökéletes szólókkal fűszerezve. Ez a lemez magasan felülmúlta az előző lemezeket, egy olyan modern hangzással, ami már nagyon hiányzott.
Értékelés: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése