Iron Maiden: The Final Frontier

Előadó: Iron Maiden
Cím: The Final Frontier
Ár: 2700 Ft
Megjelenés: 2010
Tagok:
Bruce Dickinson-ének
Dave Murray-gitár
Janick Gers-gitár
Adrian Smith-gitár
Steve Harris-basszusgitár
Nicko McBrain-dob
Kiadó: EMI
Műfaj: Heavy metal
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.Satellite 15...The Final Frontier
02.El Dorado
03.Mother of Mercy
04.Coming Home
05.The Alchemist
06.Isle of Avalon
07.Starblind
08.The Talisman
09.The Man Who Would Be King
10.When The Wild Wind Blows
Borító: A lemez borítója beillene akár egy sci-fi könyv borítójaként is. Már rengetegféleképpen láthattuk Eddy-t, de ilyen formában még soha. Nem ez a kedvenc Maiden borítóm (az a The book of souls borítója), de ennek is megvan az a kultikus feelingje, mint a régi klasszikus nagylemezek esetében.

   Egy időben nagyon nem szerettem az Iron Maiden zenéjét, de nem tudom, hogy miért. Aztán hirtelen megértem a zenéhez és a rajongójukká válltam. Ismerkedés képpen meghallgattam a nagy klasszikus számokat, mint a The Number of the Beast-et, vagy Fear of the darkot, majd szépen sorban az összes lemezt. Bár az összes lemez tetszett valamilyen szinten, viszont volt egy, amely nagyon magával ragadott. Megsúgom, ez nem a kultikus The Number of the Beast volt, hanem a 2010-es The Final Frontier, amit egy budapesti kiruccanás következtében meg is vásároltam.

   A lemez a címadó dallal indít, amihez hozzá van csapva a lemez introja is. Már az első dallal  nem árulnak zsákbamacskát a Maiden-es srácok, a tőlük megszokott intenzitással kezdődik a lemez.  A lemezről két dalt szeretnék kiemelni, az egyik a személyes kedvencem a Coming Home és a másik pedig a Starblind. A Coming home jelenti számomra az Iron Maiden-t, abban a dalban minden benne van: dallam, ütős riff, kiváló szöveg és a hazaszeretet. A másik dal is körülbelül ezt a vonalat képviseli. 

   A lemez hangzása modern, nem hiába a sci-fibe illő borító. Jól szólnak a dobok, a gitárok hasítanak. A Bruce hangja még ennyi év után is nagyon jó, remek dallamokat talált a zenekar alapjaira. Véleményem szerint, ez egy alul értékelt lemez lett. Hiába van rajta az El Dorado című dal, amiért a zenekar még Grammy-t is kapott 2011-ben, valahogy nem úgy maradt fent, ahogy kellett volna. De talán majd egyszer ott emlegetik majd a The Number of the Beast és a Seventh son of a seventh son mellett, amik örök klasszikusok.

   Bár 2010-ben azt rebesgették, hogy ez lehet a zenekar utolsó nagylemeze (valószínűleg innen jöhet a cím is), 2015-ben mégis megjelent a dupla albumos The book of souls album. Remélem nem az lesz az utolsó Iron Maiden lemez, de már pletyka szinten fent van a dolog, hogy készül a következő nagylemez. De ha mégsem, akkor is egy szép pályafutás van a hátuk mögött, rengeteg sok jó dallal a zsebükben.

Értékelés: 10/10