Cím: Pitfalls
Megjelenés: 2019
Tagok:
Einar Solberg-ének, billentyű
Tor Oddmund Suhrke-gitár
Robin Ognedal-gitár
Simen Daniel Lindstad Borven-basszusgitár
Baard Kolstad-dob
Kiadó: Inside Out Music
Műfaj: Progresszív rock
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.Below
02.I lose hope
03.Observe the train
04.By my throne
05.Alleviate
06.At the bottom
07.Distant bells
08.Foreigner
09.The sky is red
10.Golden prayers
11.Angel
Borító: A lemezhez egy elég visszafogott borító készült, rajta Buddhával és a vállán zenélő gyerekkel. Szerintem eltalált borító lett, pont olyan művészi és elgondolkodtató, mint maga a lemez.
Világ életemben utáltam a klasszikus zenét és a nagy művészi
zenéket. Engem mindig a metal és a rock zene vadsága, súrolása vonzott. Viszont
egy nap, egy lemezkritika olvasása közben bukkantam rá a Leprous nevezetű
bandára. Olvastam róluk, hogy milyen művészi lett az új nagylemez és, hogy ott
a helye a mainstream közegben. Egy kicsit taszító volt nekem a dolog, mert mint
ahogy mondtam, elég távol állok az ilyen zenéktől. De mivel a kedvenc
magazinomban jelent meg ez a cikk (és ott nagyon dicsérték), úgy gondoltam, egye
fene, vágjunk bele. Ez hát a Leproussal való megismerkedésem rövid története, na de
lássuk, milyen a lemez.
Egy kicsit tétovázva indítottam el az anyagot,
egyrészt a műfaj miatt, másrészt a hossza miatt (több mint egy órás). De erőt
vettem magamon és hozzáláttam. A lemez egy nagyon erős dallal kezdődik, a
Below-val, ami aztán a földhöz vágott. A verze szép lassan bontakozik ki, majd
hirtelen berobban a refrén, ami mint egy orkán, mindent visz magával. Innentől
kezdve teljesen megnyert a Leprous és kíváncsian vártam mit hoz a folytatás. A
következő dal az I lose hope, ami egy szinte popos folytatása az előző dalnak,
mégis van egy rockos karcossága.
Körülbelül ezt lehet elmondani az egész lemezről is, a dalokat nem lehet
beskatulyázni egy bizonyos műfajba, viszont az összesnek van egy rock and
rollra jellemző karcossága.
Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy számomra mit
jelent a művészet, leültetném egy székre és betenném neki ezt a lemezt. Valami
csodálatos, amit alkottak a srácok, én pedig megtanultam, hogy ne ítéljek
előre, mert mindig vannak meglepetések. Ez a lemez után elgondolkoztam, hogy
hallgassam – e meg a srácok előző lemezét a Malina - t, de arra következtetésre
jutottam, hogy inkább egyelőre jegelem a dolgot. De addig is rendszeresen
pörgetem a Pitfalls – t és várom a srácok következő lépését.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése