Eredeti cím: Hevi Reissu
Műfaj: Vígjáték
Rendező: Juuso Laatio és Jukka Vidgren
Játékidő: 92 perc
Megjelenés: 2018
Az emberek többsége
filmek terén a vígjátékokat kedveli a legjobban, mert lazák, mert
szórakoztatóak, mert amíg nézzük, addig elfelejthetjük a gondjainkat. A metal,
mint filmtéma elég nehéz, mivel sajnos még mindig csak „underground” zenékhez
tartozik. De a finnek úgy gondolták, hogy miért ne lehetne a metal zenét
bevinni a mainstreambe egy vígjátékon keresztül. A filmet elsőre eredeti, finn
szinkronnal néztem meg (persze felirattal), mert kíváncsi voltam a filmre, de
még nem készült el a szinkron. De amint kijött magyarul is, rögtön meg is néztem.
A film az Impaled Rektum, szimfonikus poszt – apokaliptikus rénszarvas –
daráló extrém harcos – pogány skandináv – félszigeti metált játszó finn banda történetét mutatja be.
A zenekar legnagyobb célja, hogy felléphessenek a norvég Northen Damnation
fesztiválon, ehhez járul hozzá a hányós énekes, aki egy otthonba dolgozik;
Lotvonen, a szőke gitáros, aki apja rénszarvas vágóhidján gürizik; Pasi az élő
metal lexikon és a dobos, akit már többször is halottnak nyilvánítottak. A film tele van rengeteg humorral, sötét
humorral és komikus fordulatokkal. De a film sajnos a kliséktől sem mentes: a
tipikus underground banda, akit senki sem ismer és kiakarnak törni; a szerelmi
háromszög a szőke bombázó, a sármos és sikeres pop énekes, illetve a banda
félénk énekese között; a félresikerült első koncert; a tipikus falusi mentalitás
(gyors pletyka, ami folyamatosan változik) és az apró hazugság folytonos
növekedése, ami persze megoldódik.
A színészgárda szerintem nagyon jó,
hitelesek a karakterek és látszik a színészeken, hogy tényleg átélték a
szerepüket. A film képvilága gyönyörű, jó a filmezés és a vágások is nagyon
simulékonyak.
Nyugodt szívvel ajánlom a
filmet bárkinek, nem csak metalheadeknek, hanem bárkinek, aki egy kis könnyed
szórakozásra vágyik.
Értékelés: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése