Cím: 40+
Műfaj: Koncertfilm
Csomagolás: Jewel case
Ahogy ígértem, Ákos karanténkoncertjeiből a négy, személy
szerint kedvenc koncertem lesz bemutatva egy – egy ajánló, bejegyzés
formájában, fordított kronológiai sorrendben. Mivel a harmadik után a negyedik
jön, így elérkeztünk az utolsó karanténkoncerthez, azaz az előshöz. Micsoda egy
ellentmondásos írás ez… Szó, mi szó elérkeztünk Ákos 40 éves jubileumi
akusztikus koncertjéhez, ami szerintem még sokkal hangulatosabb is lett, mint a
10 évvel későbbi, de lássuk, mi is történt ott.
Már a kezdés nagyon szimpatikus
volt nekem, mivel az Asszony lágy dallamai alatt egy rövid werkfilm látható,
ahogy a zenészek az öltözőben készülődnek, ahogy a közönség érkezik a
koncertterembe és elfoglalják a helyüket. Az Asszony záróakkordjai után rögtön
berobban az egyik legikonikusabb Ákos dal átdolgozott akkordjai (nem az Ikoné,
az majd később), a Helló című dalé. A Helló már eredetileg egy erős dalnak
számít, de ez az akusztikus átdolgozás sokat hozzátett a hangulatához. A
koncert előtt belelestem a setlistbe, hogy megkukkantsam, milyen dalok kerültek
terítékre azon az estén, és hát volt egy – egy dal amire felkaptam a fejem,
hogy ez hogy fog hangzani akusztikusan. Ilyen volt többek között a Majom a
ketrecben, ami az egyik kedvenc Ákos dalom, de pozitív csalódásként ért a dal,
mert kiváló lett az átírat. A konferanszok, amiket eddig hiányoltam az Ákos
koncertfilmekből, most nagy hangsúlyt kaptak. Egy – egy dal előtt Ákos
szórakoztató sztorikkal látta el a közönséget, akik jót mulattak az énekes
poénjain és mimikáin. A koncertprogramba a legnagyobb slágerek mellé azért
bekerült egy – két ritkaság is, mint a Gyermekember, amit sokan a Tarzan című
animációsfilmből ismerhetnek. A több, mint két órás koncert során jobbnál jobb
dalok csendültek fel, és látszott, hogy egyben van a zenekar. Profi zenészek
voltak a színpadon, egy farcs hang nem került ki a kezeik közül.
Szerintem ez
egy nagyon jó minőségű felvétel lett, mint technikailag, úgy zeneileg, végig
nagyon jól szórakoztam rajta, hol dúdoltam, hol a lábam járt, ami nálam egyféle
tetszéskinyilvánítás. Örülök, hogy megnéztem ezt a filmet, mert többet adott
tartalmilag, mint amennyi időt elvett, és vannak koncertek ahol ez az arány
egészen más…
Értékelés: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése