Cím: Jelek
Megjelenés: 1994
Tagok:
Kalapács József - ének
Nagyfi László - gitár
Nagyfi Zoltán - dob
Sátrközi Lajos - gitár
Ács András - basszusgitár
Kiadó: Hammer Records
Műfaj: Heavy metal
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.Pokoli évek
02.Koldusország kölyke
03.Alagút az éjszaka
04.Kurva vagy angyal
05.Szeresd a csavargót

07.A Sötétség tombol
08.Fagyott világ
09.Várom a napot
10.Jelek a mélyből
11.Elég a harcból
Borító: A lemez borítója egy sima fekete – fehér zenekari kép. Bár ha már azt a címet kapta a lemez, hogy Jelek, én egy kicsit másra számítottam volna, mondjuk valami grafikára vagy valami festményre, mert hatásosabb lett volna.
A ’90 – es évek magyar metal színterén több nagy banda is
jelentős szerepet foglalt el, ezek közül az egyik legjelentősebb a Pokolgépből
kivált Nagyfi Laci – Kalapács Józsi vezette Omen zenekar. Sorra érték el a nagy
sikereket, egymás után adták ki a jobbnál jobb lemezeket, míg 1994 – ben ki nem
adták a rajongók szerint az addigi legjobb Omen lemezt Jelek címmel.
Ez az az
ikonikus lemez, amelyik már egy akkora slágerrel indul, mint a Pokoli évek. Az
azóta eltelt több, mint 25 év óta még mindig aktuális a dal, a szövege akár
2020 – ban is íródhatott volna. A dal zenei részei is megérnek egy misét. A
riffek a mai napig nem évültek el, még mindig olyan hatással bírnak, mint akkor
’94 – ben. Az Alagút az éjszaka jól követi a Pokoli évek hangulatát, Horváth Attila
szövegei ütősre sikeredtek, de azért a zenekar is kitett magáért. A Kurva vagy
angyal az egyik személyes kedvencem a lemezről. Ez az a dal, amit mindegy ki
énekelt, legyen az Kalapács, Kori vagy Stula (egyébként én Stulával hallottam
élőben először), mindig ugyanolyan hatást ért el. Ez egy nem szokványos
szerelmes dal, viszont annál őszintébb. Jár a dicséret Józsinak, mert olyan
hatalmas dallamokat fűzött a dalhoz, hogy nem lehet megunni. Tetszik a
riffelése is, nagyon jó, ahogy a tiszta gitár váltakozik a torzítottal és a
gitárszóló is remek benne. A Szeresd a csavargót egy lazább tétel, mint az
előzőek, de jót tesz ez a pillanatnyi levegővétel a kemény témák után. A Ne a
pénz… és a Fagyott világ páros a lemez lírai vonalát alkotja, míg az előbbi az
pénzközpontú társadalomról szól, addig a második már egy megszokott szerelmes –
érzelgős dalnak tekinthető. A Sötétség tombol a lemez az egyik, ha nem a
legkeményebb dala, mint zeneileg, mint szövegileg. Jó ötlet volt a két lírai
tétel közé betenni, mert azok oldják egy kicsit a dal melankóliáját. A lemezt
záró Elég a harcbólban újra előkerülnek az akusztikus gitárok és a dal
különlegessége, legalábbis nekem, hogy a refrénbe előkerültek a vokálok.
Szerintem tovább nem is kell ecseteljem, milyen ez a klasszikus Omen lemez.
Szívből ajánlom mindenkinek, hogy hallgassa meg, mert ez a magyar metal egyik
legjobb lemeze, és igencsak helye van az időtlen és örökfekete lemezek között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése