A Day to Remember: And Their Name Was Treason

 Előadó: A Day to Remember

Cím: And Their Name Was Treason

Megjelenés: 2005

Tagok:

Jeremy McKinnon - ének

Bobby Scruggs - dob

Joshua Woodard - basszusgitár

Neil Westfall - gitár

Tom Denney - gitár

Kiadó: Indianola

Műfaj: Post - Hardcore 

Típus: Nagylemez 

Dallista:

01.Intro

02.Heartless

03.Your Way with Words is Through Silence

04.A Second Glance

05.Casablanca Sucked Anyways

06.You Should Have Killed Me When You Had the Chance

07.It Looks Could Kill

08.You Had Me at Hello

09.1958

10.Sound the Alarm

Borító: A lemez borítója elég egyszerűre sikerült, de nagyon jól néz ki és fogós lett. Tetszik, hogy olyan sárgás árnyalatot választottak, jól megy a többi sötét részhez. 

      A post – hardcore egyik nagy zászlós csatahajója (mondjuk ezt a szófordulatot inkább egy Sabaton kritikánál lenne előnyösebb használni, na mindegy), az A Day to Remember elég nagy életutat járt már be, több sikeres nagylemez és koncert után tovább folytatják, amit elkezdtek, szórják az igét és a hardcore zenét. Hosszú idő után sorra vettem az összes nagylemezüket, és mindegyik lemezen találtam olyan gyöngyszemeket, amiért érdemes mindegyikről szót ejteni. Úgyhogy irány vissza a kezdetekhez.       A zenekar első nagylemeze 2005 – ben látott napvilágot, And Their Name Was Treason címmel, ami egy viszonylag rövid (fél órás), de annál ütősebb anyag lett. A lemez egy rövid zongorás introval indít, majd a semmiből robban be a Heartless nyers ereje, egy igazi hardcore zúzda, ahol a nyers üvöltés mellett a tiszta dallamok is megjelennek. A Your Way With Words Is Through Silence már egy cseppet finomabb vonalat képvisel, a kemény részek megmaradtak, viszont a tiszta ének sokkal dallamosabb lett, így ez a vonal sokkal közelebb áll hozzám. A You Should Have Killed Me When You Had the Chance (mint ahogy látható, a zenekar imád nagyon hosszú dalcímekkel játszadozni, amiket aztán meg alig lehet megjegyezni) szerintem az egyik legjobb dal a lemezen, olyan dallamok jelennek meg benne, hogy csak fogtam a fejem, hogy ez meg mi az ördög. Ezzel a dallal engem kilóra megvett a zenekar, úgy sláger az elejétől a végéig, ahogy van. A lemezre egy akusztikus dal is felkerült, a You Had Me At Hello, ami simán rádiós siker dal is lehetett, lágy dallamok, lágy hangszerelés, de ez nem befolyásolja a dalból áradó energiát, mert az még mindig nagyot üt. Az 1958 a lemez igazi levezetése, ami egy egész jó kis nóta lett, jó arányban van benne a hörgés és a tiszta ének és még itt – ott egy kis nu metalos hangulatot is vélek felfedezni. A lemez levezetője a Sound the Alarm jól vegyíti a lágy akusztikus hangzást a kemény hardcore elemekkel, megkoronázva ezzel a lemezt. 

     Ahhoz képest, hogy első lemez elég magasra emelték a lécet a floridai srácok. De megnyugtató, hogy a többi lemezzel sem adtak alább, hanem tartották ezt a szintet. 

Értékelés: 10/10