Előadó: Omega
Cím: Testamentum
Megjelenés: 2020
Tagok:
Kóbor János - ének
Benkő László - billentyű
Debreczeni Ferenc - dob
Mihály Tamás - basszusgitár
Molnár György - gitár
Műfaj: Rock
Típus: Nagylemez
Kiadó: Grund Records
Dallista:
01.A Sötétség Kapuja
02.A Föld Árnyékos Oldalán
03.A Lángoló Huszadik Század
04.Varázslatos, Fehér Kő
05.Mennyben Az Angyal
07.Jöjj, Szabadító!
08.Álom XXI. Század
09.A Holló
10.A Démon (Lilith)
11.Ideje a Pontot Kitenni
12.Hangyanép
13.Gloria et Honor Deo
14.A Látogató
15.Légy Hű Magadhoz!
16.Álomszínház
17.Halotti Beszéd
18.Utolsó Ítélet
Borító: A lemez borítója elég szolidra sikeredett, de így jól illik
a lemez hangulatához, amit a letisztultság és a mértékletesség igencsak jellemez.
A magyar rock vagy sokkal inkább beat zenéjének meghatározó
alakja volt az Omega zenekar. Szerintem nem létezik olyan magyar, aki ne
ismerné a Gyöngyhajú lány vagy a Petróleumlámpa című megunhatatlan slágereket.
2020 – ban a zenekar új nagylemezzel jelentkezett Testamentum címmel, ami egy
elég várt lemez volt az öregektől. De mire ezeket a sorokat írom, addigra már
gyász is övezi a lemezmegjelenés ünnepét, hiszen két ikonikus tag Benkő László
és Mihály Tamás már egy égi zenekarban játszanak. Legyen könnyű nekik a föld.
Na de lássuk, milyen is egy Omega lemez 2020 – ban, ami méltó emléket állít az
elhunytak előtt.
A lemez egy nagyszabású introval indít, amit akármikor nagyon
szívesen hallgatok, mert egyszerűen annyira erős, hogy önálló dalként is
megállja a helyét. Ezt követi A Föld Árnyékos Oldalán, ami egy akkora
gitártémával kezd, hogy csak bámultam magam elé, hogy mégis ez Omega?! A
gitárok nagyon vastagok és húznak, ezt támasztja alá a stabil dob és az ének. A
dalban lévő elbeszélés tökre jót tett a hangulatnak, így sokkal jobban tűnik
egy színházi darabnak, mint egy tipikus dalnak. A Varázslatos, Fehér Kő orgonás
introja már jobban hozza az Omegától megszokott hangzásvilágot, amit egy remek
dalszöveg kísér végig. A Mennyben az Angyal a kedvenc tételem a lemezről. A
vonós bemelegítés nagyon jól áll neki, amit felvált a torz gitár és majd jönnek
Mecky dallamai, amik egyszerűen utánozhatatlanok. A Holló egy laza rockdal,
amiben semmi kivetnivalót sem lehet találni, nagyon tetszik benne a gitárszóló,
igazi profi munka. A Démon (Lilith) szintis introja igazi vérfrissítés a
lemezen, igaz eddig is megjelent egy – egy dalban az elektronika, de nem ilyen
különleges módon. Az Ideje a Pontot Kitenni című dalnál is az első dolog, ami
megfogott az a zenei alap volt. Az a zene, amit kihoznak magukból a zenészek
valami mennyei, érződik az elmúlt több mint 55 év hatása. Mivel egy szörnyen
hosszú lemezről beszélünk – 18 dal, 65 percben – ezért létezhetetlen, hogy ne
legyen olyan dal, amiről azt gondolom, hogy töltelékdalnak illene be, jók jók
azok a dalok is, de valahogy mégsem tudok úgy rájuk hangolódni, ilyen például A
Lángoló Huszadik Század vagy a Huszadik Századi Városlakó.
Mindenesetre egy
nagyon szép és korrekt lemezt rakott össze az Omega, ami ha véletlenül az utolsó
nagylemezük lenne, akkor is büszkén tekinthetnek rá, mert egy szép lezárása egy
tartalmas és hosszú karriernek.
Értékelés: 8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése