Előadó: Asking Alexandria
Cím: Like a House on Fire
Megjelenés: 2020
Tagok:
Danny Worsnop - ének
Ben Bruce - gitár
Cameron Liddell - gitár
Sam Bettley - basszusgitár
James Cassells - dob
Kiadó: Sumerian Records
Műfaj: Modern metal
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.House on Fire
02.They Don't Want What We Want
03.Down to Hell
04.Antisocialist
05.I Don't Need You
06.All Due Respect
07.Take Some Time
08.One Turns to None
09.It's Not Me
10.Here's To Starting Over
11.What's Gonna Be
12.Give You Up
13.In My Blood
14.The Violence
15.Lorazepam
Borító: A lemez borítója elég érdekes lett, tetszenek ezek a
középkori krónikákra emlékeztető rajzok, a hallgatóknak legalább lesz mit
elemezni, miközben pörög az anyag.
Az Asking Alexandria egy elég meghatározó zenekar volt az
életemben. Mikor elkezdtem keményebb zenéket hallgatni, de még nem jutottam el
az Ektomorfhoz, Cannibal Corpsehoz vagy a Sepulturáig, az Asking Alexandria
jelentette nekem a kemény zenét. Ez abban a korszakban volt, mikor Danny helyét
az ukrán Denis vette át, aki lemezen amúgy egész jól teljesített, de élőben már
kevésbé. Úgyhogy inkább hallgattam továbbra is Danny – s érát és sorra
játszottam a Someone Somewhere és a Killing You riffjeit. Aztán jött a hír, hogy
Danny visszatért és ki is jöttek egy igen erős lemezzel Asking Alexandria
címmel, amivel újradefiniálták magukat. Majd jött a következő bejelentés, hogy
2020 – ban jön a következő lemez, amit kíváncsian vártam, még az előzetes
dalokat sem hallgattam meg, hogy egybe halljam majd az egész lemezt.
A lemez
rögtön a címadó dallal indít, és rögtön lehet hallani a változást. Bár az előző
lemez is már populárisabb volt, mint az addigiak, ezen már az első pár
másodpercben érződik, hogy keménykedésre nem nagyon kell számítani. A vastag
kórusok itt sem maradtak el, a verzék szinte már poposak, amit viszont egy elég
erős és dallamos refrén követ. De még nincs minden veszve, még ezen kívül 14
(!!!) dal van a lemezen. A következő dal, a They Don’t Want What We Want (And
They Don’t Care) egy kicsit groove – osabb nóta, a keménységi mutató itt sem
akad ki, de legalább a refrénje még erősebb lett. Az Antisocialist szám is tök
jó lett, és úgy már meg is szoktam ezt a lágyabb stílust. A női énekkel megtolt
I Don’t Need You szerintem a lemez egyik legerősebb dala. Ahhoz képest, hogy a
torzított gitárt körülbelül hírből ismeri, igazán remek lett. Talán a Here’s To
Starting Overben éreztem egy kis korábbi Asking Alexandria érzést, de már
rájöttem, ezt a lemezt nem Asking Alexandriaként kell hallgatni, és akkor egy
remek anyagról beszélhetünk.
Összességében nézve egy kicsit összevagyok
zavarodva. Ha úgy veszem ezt, mint egy soron következő Asking lemez, akkor
egyáltalán nem ez az, amit vártam, de ha úgy veszem, mint egy 2020 – as modern
metal/alternatív lemezt, akkor viszont egy 10/10 – es anyagról beszélünk. Nem
mondom, hogy nem fogom hallgatni, mert azért jó a cucc, de szerintem maradok az
előző lemez rajongója és inkább elmenekülök az égő házból.
Értékelés: 9/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése