2023. április 17., hétfő

Helloween: Keeper of the Seven Keys Part II

Előadó: Helloween
Cím: Keeper of the Seven Keys Part II
Megjelenés: 1988
Tagok: 
Michael Kiske - ének
Kai Hansen - gitár
Michel Weikath - gitár
Markus Grosskopf - basszusgitár
Ingo Schwichtenberg - dob
Kiadó: Noise
Műfaj: Power metal
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.Invitation
02.Eagle Fly Free
03. You Always Walk Alone
04.Rise and Fall
05.Dr.Stein
06.We Got the Right
07.March of Time
08.I Want Out
09.Keeper of the Seven Keys
Borító: A lemez borítóján a már az első rész borítójáról jól ismert karmazsin csuhás kéz látható, ahogy a kulcson harcol a gonosszal. Tetszik a grafika, ahogy megjelenik a jó és a rossz harca a fény és a sötétség által.
       Egy hosszabb szünet után folytatódik a Helloween lemezeket bemutató sorozatom, ahol az általam kedvelt nagylemezek fogom górcső alá venni, és elmondani, miért is olyan jó ez vagy épp hol a gyengesége. Egy kicsit visszaugrunk az időben, egészen 1988 – ba, amikor megjelent a Keeper of the Seven Keys Part II. Az első rész nem igazán nyerte el a tetszésem, de a második rész bepótolta az első rész lemaradását és egy nagyobb sebességbe kapcsolt. 
     A lemez egy rövidke introval kezdődik Invitation címmel, ami remekül felvezeti az Eagle Fly Free című dalt, ami egy megkérdőjelezhetetlen Helloween dal, erős ének témákkal és magával ragadó zenei alappal. Ezt követi a You Always Walk Alone, aminek már a címe is rögtön megfogott, de magával a dallal sem lőttek félre, mert igencsak fogós tétel lett. A Dr.Stein mára már egy klasszikus, illetve kultikus dal lett a metálosok körében. Egy nagyon energikus refrént szerkesztettek a srácok, a gitártémák is valami mesteriek, főleg a szólók, érződik, hogy profi zenészek csaptak a húrok közé. A March of Time szinte progresszív metalos introja igencsak elnyerte a tetszésem, persze a későbbiekben elnyerte a szokásos Helloween ízvilágot, de azért beköszönt egy progresszív ízvilág is. A Keeper of the Seven Keys a lemez leghosszabb dalaként szépen lezárja a lemezt, az elején finom, lágy akusztikus gitár futam hallható, majd egy kis lágy ének és majd hirtelen berobban az elektromos gitár és folytatódik a metal, ami végig vezeti e epikus tételt. 
     A Helloween egy igencsak erős lemezt tett le az asztalra, pedig abban az időben igencsak megvolt a konkurencia, a Metallica a Justice albummal és még sorolhatnánk tovább. A Helloween a későbbiekben is ilyen töretlenül ment tovább, rajongókat szerezve a világ minden táján. 
Értékelés:  10/10


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése