Előadó: Tales of Evening
Cím: A fény nyomában
Ár: 1990ft
Megjelenés: 2018
Tagok:
Dudás Ivett-ének
Németh Attila-basszusgitár
Ribarics Tamás-gitár
Pálosi Róbert-dob
Ádám Attila-billentyű
Kiadó: Nail Records
Csomagolás: Digipack
Műfaj: Szimfonikus metal
Típus: Stúdióalbum
Dallista:
01.Intro
02.Törd szét
03.Könnycsepp leszek
04.Emlékezz az életre
05.Káprázat
06.Elmúlás csarnoka
07.A fény nyomában
08.Az elérhetetlen
09.Keresni téged
10.A tenger és én
11.Elszánt legbelül
12.Outro
Borító: A borító alapján simán hihetné azt az ember, hogy ez valami fantasy-folk metál lemez, miközben egy igazi vérbeli szimfonikus metál lemez. A borító kidolgozott, akár egy könyv borítóként is megállná a helyét.
Intro: Egy nagyon szép és viszonylag hosszú intróval kezdődik a lemez (több mint 2 perces), ami előrevetíti a lemez hangulatát, sőt előrevezeti a következő dal refrén dallamát.
Törd szét: Mikor elsőre meghallottam a dalt, egy kicsit meglepődtem. Ahhoz képest, hogy egy szimfonikus bandáról beszélünk elég kemény zenei alapokkal dolgoznak. Ivettnek gyönyörű hangja van, bármeddig tudnám hallgatni. Imádom a dalban lévő epikus gitár szólót, érződik, hogy Tamás érzéssel írta, nagyon erős atmoszférája van.
Könnycsepp leszek: Egy lágyabb zongora intróval kezdődik a dal, ami egy kicsit megtévesztő lehet, de utána bedurvul a dal mint az előzőnél. A dallamok egész jók, Ivett profi munkát végzett. Tetszik, hogy ilyen kemény alapot használtak a srácok.
Emlékezz az életre: A sorban lévő dalok közül ezen érződik a legjobban a szimfonikus íz. A kemény alap ugyancsak megmaradt, de valahogy mégis más. Ilyen egy remekmunka.
Káprázat: Ez volt az első dal amit hallottam a lemezről. Mikor meghallottam már tudtam, hogy ez egy nagyon erős és színvonalas lemez lesz. A kedvenc dalom a lemezről. Azoktól a dallamok amik a verzékben és a bridge-ben vannak kiráz a hideg. Egyszerűen gyönyörű.
Elmúlás csarnoka: Az egyik legszebb introja ennek a dalnak van. Attila nagyon gyönyörű billentyű szólamot reccsintett oda. A dal hangulata melankolikus, az elmúlásról szól. A dallamokban és a zenében nem lehet sehol sem hibát találni. A dalban van egy gyönyörű gitár szóló, ami szerintem az egyik legjobb szóló a magyar metál szcénában.
A fény nyomában: A címadó dal egy elég kemény szerzemény lett, helyenként belassulásokkal. Valahogy ez a dal annyira, mint az előző dalok.
Az elérhetetlen: Egy lassú, balladisztikus intróval indul a dal, majd Ivett gyönyörű éneke jön. A háttérben akusztikus gitár és dob van, majd a refrénbe belép a torzított gitár is. A srácok nagyon szép balladát raktak össze.
Keresni téged: Egy újabb remekmű jön a sorban. Az másik kedvencem a lemezről. A legjobban a dal refrénjét szeretem, gigantikus erő van benne.
A tenger és én: Ez a dal számomra elég közömbös. Nem sok vizet zavar, ha nem lenne rajta a lemezen akkor se keserednék el.
Elszánt legbelül: A következő dal sem sorolható a kedvenceim közé, egy kicsit töltelék dalnak érzem. Olyan mintha lenne egy A és B oldala a lemeznek. A lemez elején vannak a remek nóták, majd a lemez vége felé kezdünk legurulni a dombról. De mindezek mellett, számomra ez az idei év szimfonikus metál lemeze az már biztos.
Outro: A levezető instrumentális tétel, egész jó lett. Tök jó, hogy van egy ilyen ,,kiállósáv''-ja a lemeznek, ahol a hallgató megemésztheti az eddig hallottakat. A srácoknak én nagy jövőt jósolok, ha továbbiakban is ilyen dalokat gyártanak ott lesz a helyük a legnagyobbak között.
Értékelés: 9/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése