Alter Bridge: Walk the Sky

Előadó: Alter Bridge
Cím: Walk the Sky
Megjelenés: 2019
Tagok: 
Myles Kennedy - ének, gitár
Mark Tremonti - gitár
Brian Marshall - basszusgitár
Scott Phillips - dob
Kiadó: Napalm Records
Csomagolás: Jewel case
Műfaj: Hard Rock
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.One Life
02.Wouldn' t You Rather
03.In The Deep
04.Godspeed
05.Native Son
06.Take the Crown
07.Indoctrination
08.The Bitter End
09.Pay No Mind
10.Forever Falling
11.Clear Horizon
12.Walking on the Sky
13.Tear Us Apart
14.Dying Light
Borító: A lemez borítója már az első pillanattól kezdve megfogott. Nagyon tetszett a grafika, ahogy megláttam, már tudtam, hogy nekem ezt a lemezt meg kell hallgatnom és valahol mélyen éreztem is, hogy tetszeni fog. Egy rossz lemeznek nem lehet ilyen igényes borítója.

       Az amerikai nagysikerű hard rock zenekar, az Alter Bridge 2019 – ben adta ki hatodik nagylemezét, Walk the Sky címmel. Mint WWE rajongó, az Alter Bridge nem volt számomra ismertelen név, hiszen a nagysikerű Metalingus daluk a pankrátor, Edge, bevonulózenéje volt. Azóta is az a kedvenc Alter Bridge dalom. Myles Kennedy 2018 – as szólólemeze után kezdtem el jobban követni a zenekart, és az új lemez beharangozó dalait rögtön meg is hallgattam. Szerencsére (a zenekarnak nem annyira szerencse), már a hivatalos lemezmegjelenés előtt megtudtam hallgatni a teljes lemezt, ami már az első perctől fogva teljesen magával ragadott. 

     A lemez egy rövid introval, a One Life -fal kezdődik. Ezt követi az egyik, már bemutatott dal, a Wouldn’t You Rather, ami egy tökös gitárriffel kezdődik, remekül hozva a korábbi Alter Bridge lemezek hangulatát. Ezt követi két „lassabb” dal, az In the deep és a Godspeed. Az In the deep verzéiben Myles tökéletes dallamokat hozott, míg a Godspeed leginkább a refrénben hozza ezt. A lemez közepén lévő Indoctrination egy rohadt jó, dögös riffel indít, egy kicsit megvillogtatva ezzel a zenekar keményebb oldalát. Ebben a dalban már egy kicsit nagyobb szerepet kap az elektronika is, de nem zavaró módon van jelen, hanem a háttérben, színezés képen. A Forever Falling első hallásra egy kicsit megtévesztő lehet. Az akusztikus intro után hirtelen ugrik be a már szinte thrash metalos kőkemény riff, ami letépi az ember fejét. Szerintem ez a lemez egyik fénypontja, szeretem az ilyen meglepetésekkel teli dalokat. A kedvenc dalom a lemezről a címadó dal. Az egy elég lassú tétel lett, viszont ebben a dalban a legjobbak az elektronikai betétek. Valami csodás dallamot tudtak kipréselni belőlük, ezzel is megfűszerezve a dalt. 

     A zenekar egy újabb remek lemezt tett le az asztalra. Egyrészt ennek nagyon örülök, mert az elején egy picit tartottam tőle, mikor megláttam, hogy a lemez több mint egy órás, de nincs olyan dal, amit lehagytam volna az albumról. Másrészt csodálom is a zenekart, vagyis inkább a zenészeket, mert majdnem mindenkinek van még ez mellett legalább egy projektje, amiben ugyanígy helyt áll. Vagy Mylesnak és Marknak nem rég jöttek ki a szóló lemezeik, amikbe rengeteg munkát fektettek, és ezek után egy mondhatni tökéletes Alter lemezt írtak meg. Ez már teljesítmény. Én kívánok nekik sok erőt, hogy még egy jó néhány ilyen lemezt írjanak meg, megörvendeztetve ezzel rajongók ezreit.

Értékelés: 10/10