2021. május 12., szerda

Citizen Soldier: Relentless

Előadó: Citizen Soldier
Cím: Relentless
Megjelenés: 2019
Tagok:
Jake Segura - ének, billentyű
Wonitta - basszusgitár
Kooper Hanosky - gitár
Matt Duffney - gitár
Kyle Persell - dob
Csomagolás: Jewel case
Műfaj: Hard Rock
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.If These Scars Could Speak
02.Never Good Enough
03.Devil Inside
04.Better Place
05.Kill My Memory
06.Weight of the World
07.Death of Me
08.Say Goodbye
09.Cannibal
10.In Pieces
11.Unbreakable
Borító: A lemez borítója, első lemezhez illően elég visszafogott lett. Mondjuk a színek jól el lettek találva, a bordó jól passzol a feketével, jelezve a lemez hangulatát is. A labirintus pedig azokat a nehézségeket jelképezheti, amit az élet ad.     
     Az internetnek hála, ha egy kezdő, underground banda összerak egy dalt, vagy egy teljes lemezt, feltölti akármely videómegosztóra, vagy valahova és a világ bármely pontjára eljut a lemez. Főleg ha egy videót is csinálnak akkor még nagyobb az esély arra, hogy az emberek rákattintanak a dalra. A Citizen Soldier zenekarral is ilyen mód találkoztam, egy nap a YouTube dobta be az olyan videók közé, ami érdekelhet. Ha jól emlékszem a Let it Burn című dal volt az. Azt meghallgatván rögtön rajongóvá is avanzsáltam, nagyon megfogott, ahogy a zenével és a dallamokkal bánnak a srácok. Egyszerre modern, fiatalos és szórakoztató muzsika. Szerencsére nem sokat kellett várjak, egy teljes lemezre, mert még a megismerkedésünk évében (2019) kijött a zenekar első nagylemeze, a Relentless.
       Az első nagy meglepetés, amit a lemez okozott, az az volt, hogy nem tették fel a lemezre az egyik legismertebb és legjobb dalukat, a Let it Burn – t. Ezt mondjuk nagyon sajnáltam, mert minden szempontból passzolt volna a lemez többi tételéhez, de lehet annak más utat szántak.
    A lemez egy sokkal inkább metalosabb dallal kezdődik, mint hard rockossal, az If These Scars Could Speak egy elég erős felütés lett a zenekar részéről. Ezután egy kicsit levették a lábukat a gázpedálról a srácok, és olyan dalok következnek, mint a Devil Inside, ami tuti hatalmas siker lesz a rajongók körében, a refrén jól ki van találva, és a zenei aláfestés is több, mint ok. A lemez közepére betett akusztikus dal, a Weight of the World, a lemez egyik sarkkövének is tekinthető. Remekül oldja a hangulatót, viszont a borús dalszöveg miatt akár ennek az ellenkezőjét is válthatja ki. A szerintem egy kicsit túl populárisra sikeredett Say Goodbye is a jobb dalok közé sorolható (mondjuk nincsenek is igazán rossz dalok a lemezen), marketing szempontból egy tökéletes húzás volt a dal, mert így hátha egy – egy helyi rádió is sugározná a dalt. A lemezt az Unbreakable dal zárja, ami viszont tényleg oldja a lemez hangulatát. A lemezt végig kíséri egy igen borús hangulat, amit ez a dal old fel.
     Ha egy kicsit több hype – ot kapna a zenekar, nem adnék nekik 4 – 5 évet és ott lennének a legnagyobb nevek között. De manapság már nem úgy működik a zeneipar, mint régen, de lehet, ez így is van rendjén.
Értékelés: 10/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése