Cím: Years of Aggression
Megjelenés: 2019
Tagok:
Nick Melissourgos - ének, gitár
Orfeas Tzortzopoulos - dob
Angel Lelikakis - basszusgitár
Gus Drax - gitár
Kiadó: NoiseArt
Műfaj: Thrash Metal
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.Endless War
02.Born of Hate
03.Years of Aggression
04.Bloody Ground
05.D.I.V.A.
06.From All the One
07.Order of Death
08.The Roof of Rats
09.The Sacred Dance with Chaos
Borító: Ahogy egy thrash metal borítóhoz illik, ez is egy igencsak látványos borítót kapott. Tetszik a grafikai kivitel, tök látványos az angyalok és démonok közti harc, ami a mai világunkat is jellemzi valamiféleképpen.
A görög thrash metal
brigád, a Suicidal Angels 2019 nyarán jelentette meg a hetedik nagylemezét,
Years of Aggression címmel. A thrash metalhoz közel álló cím egy az egyben
bemutatja milyen zene várható az új lemezen. A húsz éves görög brigád számomra
sokáig ismeretlen név volt, míg egy nap bele nem futottam egy lemezkritikába az
új lemez kapcsán. Ott annyira dicsérték a lemezt, hogy nem volt mit tenni,
muszáj volt meghallgassam. Személy szerint én hatalmas rajongója vagyok
ennek a műfajnak, és különösen a
szívemen hordom azoknak a bandáknak a sorsát, akik a klasszikus thrash vonalat
követik.
A lemez az Endless War című dallal indít, ami rögtön egy in medias
rest kezdéssel temeti maga alá a hallgatóságot. Már az első hangoktól kezdve
tudtam, ez a lemez nekem nagyon be fog jönni. Már az első dalban annyi energia
van, hogy nyugodtan juthatna belőle más lemezekre is, és még úgy is hasítana. A
Born of Hate és a címadó dal ezt a zúzós vonalat viszi tovább, de még sincs egy
pillanatnyi önismétlés sem bennük, mindegyikben van valami csavar, ami egyedivé
illetve érdekessé teszi a dalokat. A lemez negyedik dala a Bloody Ground egy
viszonylag hosszú dal lett. Még a hosszúsága nem is annyira nagy baj, mert
egész jó dal lett, viszont a zenekar egy új oldalát mutatja meg benne, a tempót
megfelezték és mély metal dalt alkottak ezzel. A lassabb dal után persze
visszajön a jólismert Angelses darálás. Szerintem jót tett a lemeznek az a pár
percnyi „pihenés”, mert így a lemez második felét már újult erővel
hallgathatjuk tovább. Ahogy minden jó thrash metal lemezen, a Years of
Aggression – ön is megjelenik a tiszta gitárhangzás. Persze nem egy balladára
kell számítani, mert a szép tiszta hangzást hamar átváltja a zúzda, de
szerintem felemelő volt hallani, hogy milyen jól bánnak azzal a hangzással is.
A lemezre összesen 9 dal került fel, mindegy 41 percben, ami szerintem a mai
világban egy nagyon jó arány, mert így nem érződik, hogy unalmas lenne a lemez,
nem az órát nézzük közben, hogy mikor lesz már vége.
Szerintem egy nagyon
korrekt lemezt tettek le az asztalra a görög srácok. Végig élveztem minden
pillanatát a lemeznek, és ahogy említettem már az elején tudtam, hogy ez a
lemez nagyon fog nekem tetszeni. Úgy gondolom, ez egy tökéletes példa, hogy
milyen kell legyen egy thrash metal lemez 2019 – ben, mert ezen a lemezen semmi
felesleg nincs, csak a kőkemény zúzda és darálás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése