Előadó: Moby Dick
Cím: Golgota
Megjelenés: 2003
Tagok:
Schmiedl Tamás - ének, gitár
Mentes Norbert - gitár
Gőbl Gábor - basszusgitár
Hoffer Péter - dob
Kiadó: Sony Music
Műfaj: Thrash metal
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.A Teremtés
02.Te Vagy a Kezdet
03.Tornyok Omlanak
05.Romlás Virága
06.Még Ebben a Testben
07.Hamis Törvény Jele
08.Néma Harangok
09.Fekete Lyuk
10.Még Élünk
11.Kánaán
12.Lezárt Szemek
13.Megfeszítve
14.Csontok Felett
15.Ámen
Borító: A lemez borítóján a feszület nagyon jól illik a lemez
tematikájához és a piros színezet is jól illeszkedik a lemez hangulatához és
agresszív megszólalásához.
A magyar thrash metal koronázatlan királyai, a Moby Dick
2003 – ban egy elég érdekes nagylemezzel lepte meg a rajongókat, hiszen a több
évtizedes pályafutásuk alatt még nem jöttek elő koncepciólemezzel. Bár lehet
egyesek nem értenek egyet ezzel a kijelentéssel, de a Golgota egy
koncepciólemez. Elég megnézni csak a dalcímeket és hamar meglátjuk az
összefüggéseket, hiszen mindegyik cím vagy valamilyen szent helyre utalnak,
vagy valami bibliai dologra.
A lemez A Teremtés című introval kezdődik, ami
előteremti a lemez borús hangulatát. Ezt követi a Te vagy a kezdet című dal, ami
egyben a lemez címadó dala is (ebben hangzik el sokszor a Golgota szó) és egy
még egy imádság is helyet kapott benne a sok zúzás között. A Tornyok omlanak
egy középtempós nóta, egyenes folytatása az előző dalnak, a szövegében egy
újabb bibliai helységnév kerül elő, nem más, mint Jerikó. A Mennyből az angyal
egy gyorsabb tétel, inkább a korai Moby Dick korszakot hozza vissza, a szövege
szerintem tök jó lett, szerencsére nem a klasszikus Mennyből az angyal metal
feldolgozása, legalábbis nem emlékszem, hogy abban lettek volna „Mennyből az
angyal ledob egy csikket és elfelejt majd minket” sorok. A Romlás virága
akusztikus introja meghozza az apokaliptikus hangulatot, előre sejteti, hogy
bizony ez nem egy altató dal lesz a bölcsőként szolgáló jászol mellé. A Néma
harangok egy erős tétele a lemeznek, az egyik kedvencem róla, tetszik ahogy a
Mentes – Smici páros riffel rajta és ahogy Smici a saját maga módján előadja a
dalt, az jó húzós. A lemezt lezáró Ámen zenei alapja az egyik kedvenc témám a
lemezről, tetszik a hangzása is, jó kis fogós téma.
Összességében egy nagyon
korrekt Moby Dick lemezről beszélünk, tényleg jó a zene, jók a szövegek és
általában nem szeretem a koncepciólemezeket, de ez még nálam is betalált, mert
érdekes megközelítésből zajlott a szövegírás.
Értékelés: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése