Előadó: Citizen Soldier
Cím: Down the Rabbit Hole
Megjelenés: 2020
Tagok:
Jake Segura - ének
Matt Duffney - gitár
Kooper Hanosky - gitár
Wonitta Rivero - basszusgitár
Kyle Persell - dob
Kiadó: Citizen Soldier
Műfaj: Modern Metal
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.My Little Secret
02.Mess of Me
03.Gunshot Lullabies
04.Hope It Haunts You
06.Make Hate to Me
07.Forever Damned
08.Would Anyone Care
09.Sacred
10.The Cage
Borító: A lemez borítója elég jól sikeredett, végre nem olyan
monoton, mint az első lemez borítója volt. Jobban is tetszik ez a sötétebb
színhasználat, meg úgy az egész design.
Az amerikai rockzenét játszó Citizen Soldier zenekart már az
első lemezük megjelenése előtt óta követem figyelemmel. Tetszettek a szövegeik,
a zenei alapok is jók voltak, így már vártam, hogy egy teljes nagylemezen
mutassák meg mit is tudnak. 2019 – ben ki is jött az első nagylemezük
Relentless címmel (kritika itt) és nem is kellett sokat várni a folytatásra,
hiszen alig egy évvel később már kézben is tarthatjuk a Down the Rabbit Hole
nagylemezt.
A My Little Secret című dallal indít a lemez, ami nem teketóriázik
sokat, rögtön berobban az ének és kezdődik is a zúzás. A refrén megmaradt olyan
ultra dallamosnak, amit már megszokhattunk a srácoktól az első lemezen. A Mess
of Me enyhén groove – os kezdése egy új ízt ad a lemeznek, bár nagyjából
változatlan az anyag csak máshogy van fűszerezve. A Gunshot Lullabies az egyik
kedvenc tételem a lemezről, hatalmas dallamokkal dolgoztak a srácok, bár egy
ízes gitárszólót hiányoltam a dalból, de hát nem lehet mindig mindent. Persze
nem maradhatott el az albumról egy akusztikus ballada, szóval a Weight of the
World folytatását jelen esetben az I’m Not Okay képviseli, ami egy tök jó kis
ballada a maga módján. Tudom nem szabad az előző lemezen lévő dalhoz
hasonlítani, de nekem azért a Weight of the World sokkal jobban bejött annak
idején és azóta is elég sokszor meghallgattam. A Would Anyone Care dalt a
súlyosabb darabok közé sorolnám, nem éppen azért, mert mondjuk giszre hangolt
gitárok lennének benne, vagy hatalmas üvöltések, sokkal inkább azért, mert van
egy olyan mondhatni nyomasztó hangulata, amitől az egész dal olyan súlyos lesz.
Ennél az anyagnál egy kicsit nehéz bármiféle következtetést is levonni. Nagyon
gyorsan jött az előző lemez után és ez érződik is rajta. Teljesen olyan, mintha
a Relentless vol. 2 – t adták ki volna, csak más címmel. Nagy irányváltást
mondjuk nem is vártam tőlük, de azért egy kis ezt – azt belecsempészhettek
volna. Na de mindegy is, majd a harmadik lemez meghozza szerintem a várva várt
áttörést. Addig pedig azzal gazdálkodunk, ami van.
Értékelés: 9/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése