Sydra: The Silenced

Előadó: Sydra

Cím: The Silenced

Megjelenés: 2020

Tagok:

Leon Haberstroch - ének

Tim Gerfen - gitár

Iven Mühlhaus - gitár

Janek Weinhold - basszusgitár

Felix Seigmann - dob

Kiadó: ProtonMusic

Műfaj: Thrash metal

Típus: Nagylemez

Dallista:

01.Deception

02.Face to Face

03.War

04.Invidia

05.The Silenced

06.S.D.I.

                                                                                    07.The Repears Embrance

                                                                                    08.Made You Savage

                                                                                    09.Soaked

                                                                                    10.No Remorse

                                                                                    11.Blindead

Borító: A lemez borítója jól beillik a thrash metal zene követelményeibe erőszakos, de látványos, és vonzza a tekinteteket. Én is így kerültem kapcsolatba ezzel a lemezzel, megláttam a borítót és úgy gondoltam, na ez biztos megér egy misét.

      A Sydra egy elég új név a szakmában, 2018 – ban alakultak Németországban és hát a körülmények nem igen kedveztek nekik, hiszen 2020 – ban jelent meg az első nagylemezük The Silenced címmel. Mivel azelőtt semmit sem hallottam róluk, csak láttam a leírásban, hogy németek és thrash metalt játszanak, így adtam nekik egy esélyt, hátha valami jó sül ki a dologból. 

     A lemez egy lassú introval kezdődik, ami hozza a thrash metalra jellemző borús hangulatot, egy korrekt felvezetése a lemeznek. A lemez igazi kezdéseként felsorakozó Face to Face egy vérbeli thrash nóta, nem érzem rajta a német ízt, sokkal inkább az amerikai thrash jellegzetességeit hallom ki inkább, de nem zavar. A gitárok hasítanak, a dob is jól szól, nincs nagyon előretolva így nem nyom el semmit. A War című nóta is követi az előző dal sémáját, a kemény, de fogós riffelés továbbra is megmaradt, eddig nem tudtak mellé nyúlni a német srácok. A lemez címadó dala egy érdekes dobtémával kezdődik, amit egy döngölő gitárriff követ, amit a szólógitár megkoronáz egy remek szólammal. Az ének is különleges lett, a tiszta éneket vették előnybe a srácok és még egy egész dallamos refrént is gyártottak, ami elég meglepő az előző dalok után, de az ilyen meglepetéseket szeretem. Az S.D.I. enyhe doomos hangzása visszahozza a korábbról ismert kemény zúzdát és az ordibálást, azért érződik, hogy ez az otthonosabb hangzás a srácoknak. A Reapers Embrace akusztikus introja egy kicsit megtöri a monotóniát, a kedvencem lett a lemezről. Újra előkerült benne a tiszta ének is, amiből belegondolva lehetett volna több is a lemezen, mert megvan az énekes hangi adottsága hozzá. A lemezt záró Blindead olyan akár egy atombomba, mindent visz, ami az útjába kerül. Szerintem a végére ez így odatett, ennél jobb befejezést nem tudtam volna elképzelni. 

     Erős debütáló lemezzel indított a német brigád, és remélem ezt a lendületet sokáig megtartják. Kíváncsi vagyok a következő lépésükre, de addig is a The Silenced még sokat fog pörögni nálam, az egyszer biztos. 

Értékelés: 10/10