Joel McIver: Rage Againdt The Machine - Frontvonalban

Cím: Rage Against The Machine - Frontvonalban

Szerző: Joel McIver

Kiadó: Silenos

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 204

ISBN: 978 - 963 - 89407 - 9 -7

      Őszintén szólva nagyon nem vagyok képben a politikai dolgokkal, nemhogy a világpolitikával vagy az amerikai politikával, még a saját országom politikájával sem. Pár név ismerősen cseng, vagy tudok mellé egy funkciót, illetve szerepet társítani, de körülbelül ennyi. Mégis egy igencsak politikai töltetű könyv került a kezembe, Rage Against The Machine – Frontvonalban címmel. Eddig egyáltalán nem is hallgattam a RATM zenéjét, de az olvasnivaló megfogott és nulla előítélettel fogtam hozzá. Azt tudtam a zenekarról, hogy magas szinten űzik a politikát és kiállnak bizonyos ügyekért, de csak a könyvből jöttem rá, hogy mennyire. 

       A könyv elején a tagok kerülnek sorra bemutatásra, mindenkiről megtudunk egy kis háttérinfót, milyen családból származik, mivel indultak útnak és hogyan kerültek kapcsolatba a zenével és persze a politikával. Később szóba kerül a könyv fő témája a Rage Against The Machine megszületése és sikerei. Tetszett az a mód, ahogy ábrázolva volt az egész, tetszett, hogy amikor a lemezek kerültek szóba, akkor körülbelül minden dal ki volt emelve és írtak róluk néhány szót, mi miről szól, mi milyen hatással volt az emberekre, a médiára, a világra. A tagok közti konfliktus nem nagyon kapott helyet ebben a kötetben, de ez talán nem is akkora baj, mert így megmaradt az objektív ábrázolásmód. Szó kerül még a (volt) Rage és Chris Cornell (nyugodjék békében) kapcsolatáról és az Audioslave nevezetű szerelemgyerekről. 

      Egy másik nagyszerű dolog a könyv kapcsán, hogy nem csak a zenekarra koncentrált Joel McIver (akinek amúgy már több könyvét is olvastam és igencsak szeretem, ahogy ír) hanem az aktuális körülményekről is igen részletesen beszámol – például az 1992 – es los angelesi gyújtogatások és a King per – ezáltal is segít megérteni a zenekar gondolkodását és eszméit, amiért kiálltak és harcoltak. A könyvből bár kimaradtak a nagy rock and roll sztorik, mégis egy kellemes olvasmány. Igényes formában lett kiadva és a képek miatt sem lehet panasz, hiszen kaptunk belőlük eleget. 

      Abszolút nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a könyvet, sőt ennek hatására meg is hallgattam az összes Rage Against The Machine lemezt, amik szintén ütős cuccok. A könyv egy nem mindennapi olvasmány, bárkinek megfelelő akik egy kis politikai töltetű kulturális olvasmányra vágynak. 

Kedvenc idézet: „Mi nem forradalmat, hanem fejlődést szeretnénk előidézni, mert egy forradalommal csak azt érnénk el, hogy újra mindent a nulláról kell majd felépítenünk.”

Értékelés: 10/10