Trivium: Ascendancy

Előadó: Trivium

Cím: Ascendancy

Megjelenés: 2005

Tagok:

Matt Heafy - ének, gitár

Corey Beaulieu - gitár

Paolo Gregoletto - basszusgitár

Travis Smith - dob

Kiadó: Roadrunner Records

Műfaj: Modern metal 

Típus: Nagylemez 

Dallista: 

01.The End of Everything

02.Rain

03.Pull Harder on the Strings of Your Martyr 

04.Drowned and Torn Asunder

05.Ascendancy

06.A Gunshot to the Head of Trepidation

07.Like Light to the Flies

08.Dying in Your Arms

09.The Deceived

10.Suffocating Sight

11.Departure

12.Declaration

     A tengerentúli modern metal színtér egyik legjelentősebb alapzenekara, a Trivium, hatalmas sikernek örvend a világ minden táján, mondjuk ez nem is meglepő, mert már a karrierjük elején, olyan lemezekkel jöttek ki, mint például a 2005 – ös Ascendancy. 

     A lemez egy lassú, laza introval kezdődik, egy kicsit meglepő is volt számomra ez a vonós, billentyűs indítás, de amint az véget ér, jön is a Rain, ami elmos mindent és árvízént sodorja el a hallgatókat. Ezt követi a kisregény hosszúságú címmel rendelkező Pull Harder On The Strings Of Your Martyr, amibe Matt jócskán kiengedi a hangját, mind a hörgés, mind a tiszta dallamok terén. Ezzel nem is mondok sok újat, hiszen a későbbi lemezeken még jobban kibontakozik Mattből az énekespacsirta énje, annyira, hogy egy lemez erejéig el is felejtett hörögni. Na de térjünk vissza 2005 – be, amikor is például a Drowned And Torn Asunder dalban profi módon leordibálja a hallgatóság fejét a helyéről. A címadó dallamos zenei alapja igazán jól vezeti fel a dalt, ami amúgy is az egyik legerősebb tétele a lemeznek. A Dying In Your Arms is egy üde színfoltja a lemeznek, hiszen beszéltünk már eddig is jó dallamokról, de ez még azoknál is sokkal dallamosabb lett, mintha hirtelen egy másik lemezt tettem volna be a lejátszóba. Tetszik, hogy a srácok ezt az oldalukat is elővették, jó hatással van a lemezre. De aggodalomra semmi ok, már a következő dalban visszatérnek az íves hörgések és a szigorú zenei témák, amik eddig uralkodtak a lemezen. A lemez vége felé közeledve, a srácok újra megvillantják a fülbemászó dallamos oldalukat, a Departure dallal. Persze ebben is vannak nagy hörgések és érdekes megoldások, de mégis inkább a dallamosabb oldalukat helyezik előtérbe (szerencsére, mert ebben is nagyon jók a srácok). A lemezt záró Declaration is egy dallamos introt kapott, amit villámásszerűen szakít félbe a Matt harsány üvöltése. A dal közepe felé visszajönnek a tiszta dallamok is, de marad ez egy keményebb nóta, mint egy könnyed nyári sláger. 

    Egy színes lemezt tett le az asztalra a Trivium, egy újabb karakteres korongot. Bár majdnem minden Trivium anyag más, mindegyik egyedi, de ez azért eléggé kimagaslik, hiszen hol dallamos, hol kemény, olyan, amilyen egy modern metal lemeznek lennie kellett 2005 – ben. 

Értékelés: 10/10