Előadó: Queens Of The Stone Age
Cím: Rated R
Megjelenés: 2000
Tagok:
Josh Homme - ének, gitár, dob
Nick Oliveri - basszusgitár, gitár
Kiadó: Interscope
Műfaj: Stoner Rock
Típus: Nagylemez
Dallista:
01. Feel Good Hit of the Summer
02.The Lost Art of Keeping a Secret
03.Leg of Lamb
04.Auto Pilot
05.Better Living Trough Chemistry
06.Monsters in the Parasol
07.Quick and to the Pointless
08.In The Fade
09.Tension Head
10.Lightning Song
11.I Think I Lost My Headache
A Kyussal már elég nagy sikereket elérő, később Queens Of
The Stone Age néven világhírnevet szerző zenekar, a stoner rock alapkövének
számítanak. ’98 – ban jelentkeztek az első nagylemezükkel, Queens Of The Stone
Age címmel, amit 2000 – ben követett a Rated R című nagylemez, ami már sokkal
nagyobb visszhangot keltett, mint az elődje, és sokkal sikeresebb is lett.
A
lemez a Feel Good Hit Of The Summer című nótával kezdődik, ami ahogy a címe is
mutatja egy laza (és rövid) nyári slágernek készült, főleg azzal a dögös
basszusszólammal az elején. QOTSA szinten ez tényleg egy laza bulizós dal a
viszonylag fogós dallamok (bár tudnak ők ennél jobbat is) meg a viszonylag
dallamos zenei alappal. Ezt követi a The Lost Art Of Keeping A Secret, ami
tényleg egy visszafogottabb tétel, már az előzőhez képest, a refrénje is jobban
hangzik, Mr.Homme egy kicsit játszik a hangjával, ami amúgy van neki, nem is
kicsi – ezt a későbbi lemezeken meg is mutatja – és itt végre ki is használja az
adottságait. Az Auto Pilot egy egészen jól sikerült nóta lett azzal a laza,
szinte már tábortüzes hangulatával. Szerintem a lemez egyik legerősebb tétele,
egy jól átgondolt és megírt szerzemény erősen fűszerezve a QOTSA – től
megszokott ízekkel. A Monsters In The Parasol egy különleges világba vezeti el
a hallgatóságot, olyan, mintha valami földönkívüli banda írta volna ezt a
számot a fura effektezett gitárokkal és a (számomra) fura, de nagyon könnyen
megjegyezhető refrénnel. Az In The Fade is egy egész jó nóta, simán eltudom
képzelni ezt a dalt, mondjuk egy amerikai vígjátékban, egy sulibulin, mikor a
félénk fiú megy és erre a számra felkéri élete szerelmét, miközben a zenekar a
színpadon játszik, vagy a DJ épp ezt a dalt teszi be, és persze közben félhomály
uralkodik a teremben. Tökéletes forgatókönyv egy majdnem tökéletes dalhoz. A
Lightning Song akusztikus hangszerelése nagyon korrektül sikerült és hogy a
végére még egy kis zongorát is belecsempésztek, az nagyon jó ötlet volt a
srácoktól. Jót tett a lemeznek ez a kis instrumentális tétel, bár én inkább a
lemez legvégére pakoltam volna zárásként.
Összeségében nézve nem egy rossz
lemezről beszélünk, hiszen vannak benne egészen jó pillanatok, de nem tudnék
kiemelni egy igazi húzódalt a lemezről. Így egyben tök korrekt meg minden, de
nincs az, hogy most választok egy dalt, amit tudnék sokáig hallgatni anékül,
hogy egy – két hallgatás után ne unjam meg, arra még várni kell pár évet és
lemezt.
Értékelés: 7/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése