Fieldy és Laura Morton: KoRn

Cím: KoRn - Függőség, Hit, Gyógyulás

Szerző: Fieldy és Laura Morton

Kiadó: Konkrét Könyvek

Kiadás éve: 2020

Oldalszám: 238

ISBN: 9786155899065

     Rengeteget olvasok. Nagyon szeretek új helyzetekkel, új érzésekkel, új világnézetekkel megismerkedni, aminek az egyik legjobb módja a beszélgetés mellett az olvasás. A másik nagyon fontos dolog számomra a zene: éjjel – nappal szól valami a lejátszómba, szeretek hangszeren is játszani – főleg gitáron – ami még jobban táplálja a zene iránti szeretetem. Ezeknél már csak az lehet jobb, ha a kettő összekapcsolódik és egy kedvelt zenész életrajzi kötetét vehetem a kezembe. Az utóbbi időben igencsak ráálltam a KoRn tagok könyveire, Headnek már két könyvét olvastam el, és most Fieldy következett.

      Mielőtt belevágnék, milyen is volt a könyv, muszáj néhány szót ejtenem arról, hogy milyen látványos és ízléses a könyv megjelenése. Az oldalak szélei szürkével vannak bevonva, a fejezetek első oldalai ábrákkal vannak ellátva, rengeteg kép van belecsatolva, ami nem csak egy külön részlegen jelenik meg, hanem a történetek közben is. Ennél ízlésesebb és tetszetősebb könyvet már rég fogtam a kezembe. Tartalmi szempontból elég volt az alcímre tekintenem, hogy tudjam, nem sokban fog különbözni Head első könyvétől, de mégis más lesz, mert két különböző karakterről beszélünk. Szerintem nyugodtan kijelenthetem már itt az elején, hogy Fieldy nagyon sokáig egy önző, megátalkodott féreg volt, de ezt ő is belátta mára. A kis Fieldy egy kaotikus családi háttérrel rendelkező kissrácként kezdte az életet, akinek normális volt a mértéktelen alkoholfogyasztás, a mások verbális bántalmazása vagy a családon belüli erőszak. Egy – egy részt összeszorított fogakkal olvastam, hogy valakinek, hogy lehetnek ezek a dolgok normálisok, de mivel ez lett belenevelve nem csoda, hogy az lett belőle, ami. Mielőtt belevágna a KoRn storyba, előbb megismerkedünk a korábbi zenekaraival, de a legrészletesebb mesét, az élete alkotásáról, a KoRnról olvashatunk. Nem titok, hogy mint a rocksztárok döntő többsége, Fieldy is szenvedélybeteg lett, több függősége is kialakult és mind valami régi traumára vezethető vissza. Édesapja 2005 – ös halála döbbentette rá, hogy nem feltétlen jó dolog két végén égetni a gyertyát és az élete egy 180 fokos fordulatot vett a hit és Jézus felé fordulva. Itt kapcsolódik össze a dolog Head első könyvével, aki ugyanúgy megjárta a saját maga poklát, mielőtt ő is a vallást választotta volna menedékül. Jó volt összehasonlításként venni a két könyvet, ki hogy látott egy – egy történést, ki hogy élte meg a sikert és a vele járó morális bukást. 

     Igazából nem tudok erre a műre rosszat mondani, bár a régi Fieldy, ahogy magára is utal a könyvben, nem az az ember lenne, akivel szívesen egy légtérben lennék huzamosabb ideig. Bár mostanában is van valami cirkusz Mr. Reginald Arvizu kapcsán, bízom benne, hogy újra megtalálja a helyét és viszont láthatjuk a színpadon. 

Kedvenc idézet: "Sokszor hallottam azt az aranyköpést, hogy az igazság szabaddá tesz, csak azt felejtették el hozzátenni, hogy először pocsékul érezzük majd magunkat tőle."

Értékelés: 10/10