Black Sabbath: 13

Előadó: Black Sabbath
Cím: 13
Megjelenés: 2013
Tagok:
Ozzy Osbourne - ének
Tony Iommi - gitár
Geezer Butler - basszusgitár
Brad Wilk - dob
Kiadó: Vertigo
Műfaj: Doom metal
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.End of the Beginning
02.God is Dead?
03.Loner
04.Zeitgeist
05.Age of Reason
06.Live Forever
07.Damaged Soul
08.Dear Father
Borító: A lemez borítója mai szemmel már kultikusnak számít. Rengeteg munkába telt mire elkészült, mert el kellett készíteni a 13 – as számot több méter magas szalmabálákból, majd kiállítani egy rétre, ahol nem jelent senki számára veszélyt, majd elkészíteni a képet. De úgy gondolom megérte a sok munkát a végeredmény, mert így egy nagyon szuper borítót kapott a lemez. 

      A mai világunkban semmi sem biztos, kivéve egy dolgot, egyszer minden véget ér. Elég nagy megdöbbentést okozott a Black Sabbath, amikor bejelentették, hogy vége, még egy utolsó világkörüli turné és a Black Sabbath nyugdíjba vonul. A rajongók sokáig reménykedtek abban, hogy ha már visszavonult a zenekar, hátha kiadnak egy búcsúlemezt. De a zenekar tagjai később kijelentették, hogy nincs tervben lemez, a 13 marad valószínűleg az utolsó nagylemez, de mint ahogy említettem, a mai világban semmi sem biztos (lásd a Mötley Crüe is visszatért, pedig azt mondták soha nem fognak), így akármikor előrukkolhat még a zenekar egy új nagylemezzel. De ne essünk hiú és csalfa ábrándokba, hanem tegyük fel a lejátszónkra a 13 – at és hajtsunk fejet a Black Sabbath munkássága előtt. 

     A lemez az End of the Beginning című dallal kezdődik, jelezve a zenekar aktivitásának a végét, vagy inkább azt, hogy nem lesz több lemez, ki hogyan értelmezi. Ezt követi a sorban a lemez egyik klipesített dala, a God is Dead, ami visszahozza a korai Sabbath sötét hangulatát. Nekem erről a dalról az első lemez címadó dala, a Black Sabbath jutott eszembe, főleg a tematikáról és a sötét riffekről. A Loner már szinte egy vidám dalnak tűnik az előző kettő után, a dal csupa jó riffekből tevődik össze, Tony még ennyi év után is kemény riffeket írt ki magából. A Zeitgeist a lemez egyik nagy balladája – persze Sabbath módon – ami tök jól áll a lemeznek a sok komor és kemény téma után. A Live Forever körülbelül a Lonerrel egy sémát hoznak, ugyancsak nem egy komor dal. Nekem ez a kedvenc dalom a lemezről, Ozzy nagyon jó dallamokat csikart ki magából, Tony riffjei hasítanak, és Geezer basszusa is kiemelt szerepet kapott. 

      A lemezen érződik a tudatosság és hogy a zenekar nem akart egy összecsapott munkát kiadni a kezei közül. Szerintem minden hang a helyén van, és tényleg egy kiváló lemezt készítettek el. 

     Ha tényleg ez lesz az utolsó nagylemez, akkor azt gondolom, hogy ez egy nagyon szép lezárása az elmúlt több mint 40 évnek. De azért még reménykedek benne, hogy hátha összeállnak még egy utolsó nagylemez erejéig, örömet okozva ezzel rajongók ezreinek. 

Értékelés: 10/10