Előadó: In Flames
Cím: Clayman
Megjelenés: 2000
Tagok:
Anders Fridén - ének
Björn Gelotte - gitár
Jesper Strömblad - gitár
Peter Iwers - basszusgitár
Daniel Svensson - dob
Kiadó: Nuclear Blast
Műfaj: Melodic Death Metal
Típus: Nagylemez
Dallista:
01.Bullet Ride
02.Pinball Map
03.Only For The Weak
04....As The Future Repeats Today
06.Clayman
07.Sattelites and Astronauts
08.Brush the Dust Away
09.Swum
10.Suburban Me
11.Another Day in Quicksand
A skandináv melodikus death metal legjelesebb képviselője,
az In Flames hatalmas életutat járt be az évek során, mint a műfaj nagyágyúja.
A lemezeikben a brutális zene mellet mindig jelen volt a dallamosság, ami
egyedivé tette a zenekart. 2000 – ben jelent meg a zenekar Clayman című
nagylemeze, ami az egyik legsikerültebb nagylemezük lett.
A lemez a Bullet
Ride című dallal kezdődik, mai rögtön egy dögös riffel indít. A két gitár
szépen támaszkodik egymásra, remek harmóniákat hozva létre. Tetszik, hogy
átváltottak tiszta gitárra a suttogós, motyógos verzékhez, amit eszeveszett
üvöltés követ. A Pinball Map kezdése nagyon erősre sikeredett, az egyik kedvenc
témám a lemezről. Megvan benne a megfelelő erős és agresszivitás, mégis ott
vannak benne a dallamok és emiatt nem lesz monoton. Az ének ugyanilyen, van
benne hörgés és üvöltés, de refrénben előjönnek a hardcore – os dallamok, amik
egyedivé teszik. Az …As The Future Repeats Today dal is elég keményre és ütősre
sikeredett. A zene tökéletesen alátámasztja az énektémákat, amik amúgy remekül
el lettek találva. A Square Nothing akusztikus kezdése nagyon szép lett,
szívesen hallgattam volna instrumentálisan amolyan átkötő dalként. Persze ez
sem marad végig ilyen, a srácok menet közben ráléptek a torzítópedálra és egy
szokásos In Flames dal kerekedett ki belőle. A címadó dalban egy kis thrashes
elemet véltem felfedezni, és mint a thrash metal nagy rajongójának ez jól esett
a lelkemnek. A Swim kezdése egy újabb színfolt a skálán, sokkal jobban hajaz a
klasszikus heavy metal stílusra, mint a death metalra. Talán ezért is az In
Flames a műfaj nagyágyúja, hiszen akár lemezeken belül is képesek a megújulásra
és a kimozdulásra a komfortzónájukból, hogy egy színes és minőségi anyagot
rakjanak össze a hallgatóknak. A Suburban Me is ezt a vonalat viszi tovább,
csak a hörgést enyhébb, suttogásba hajló énekre cserélték a verzék szintjén. A
lemezt záró Another Day In Quicksand megkérdőjelezhetetlenül egy In Flames dal,
mondhatni tökéletes zárása a lemeznek, elég agresszív és kemény, hogy tökéletes
legyen.
A Clayman szerintem az egyik legerősebb In Flames lemez lett, büszkék
is lehetnek rá a srácok. Így, több mint 20 év eltelte után is nagyon szívesen
veszem elő ezt a lemezt, elképesztő témák vannak rajta, de ez már nem újdonság
egy rajongónak.
Értékelés: 10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése