Judas Priest: Stained Class

Előadó: Judas Priest

Cím: Stained Class

Megjelenés: 1978

Tagok:

Rob Halford - ének

K.K. Downing - gitár

Glenn Tipton - gitár

Ian Hill - basszusgitár

Les Binks - dob

Kiadó: Columbia

Műfaj: Metal

Típus: Nagylemez

Dallista:

01.Exciter

02.White Heat, Red Hot

03.Better By Yoy, Better Than Me

04.Stained Class

05.Invader

06.Saints in Hell

07.Savage

08.Beyond the Realms of Death

09.Heroes End

10.Fire Burns Below

     Rising From Ruins, mondja az egyik Judas Priest dal a Firepower című nagylemezről, és tudják is miről beszélnek, hiszen hosszú évek befektetett munkája során előbb Anglia, majd az Egyesült Államok majd a világ egyik vezető metalzenekarává vált. A kezdeti nehézséget hamar áthidalták, megírtak egy British Steel című albumot, amivel örökre beírták magukat a zenei történelemkönyvekbe. De ne szaladjunk ennyire előre. Az elején még hard rockos hangzásból, később metal hangzást felvevő zenekar, 1978 – ban adta ki negyedik nagylemezét Stained Class címmel. 

     A lemez az Exciter című dallal indít, ami egy tökös dobszekcióval robban be, majd jön az egyenletes és feszes gitártéma, ami már szinte a speedrock határait feszegeti, amire még rá jön Rob utánozhatatlan énektémája. A refrén nekem tökre bejön, egyszerű, de dallamos, szóval minden benne van, ami kell. A gitárszólót a dal közepén eltalálták, bár ebben mindig is erős volt a zenekar. A dal végén lévő komolyzenei betét jó gag lett, jót mosolyogtam rajta. A Better By You, Better Than Me bluesok, koszos hangzása egy új színt hozott a palettára. A vége felé kezd „kitisztulni” a hangzás, egy egységes rockdal lesz belőle, dögös riffekkel és vagány énekkel. A lemez címadója erős felütéssel indít, a gitárok hasítanak, és nem is akárhogy, nagy munkát fektetett bele Downing úr, hogy ez ilyen legyen. Rob is hozza a formáját, bár egy komoly sikoltás hiányzik a dalból, már az afelé vezető utat hallhatjuk. A Saints In Hell is hasonló tárból lett kilőve, mint a címadó nagyon erős gitáros intro, ami rögtön magával ragadja a hallgatókat, és egy félig sikolyos, félig tiszta dallamos ének, ami a refrénben teljesedik ki véglegesen. A Beyond The Realms Of Death a lemez nagy balldája. A Judas Priest mindig is erős volt a balladákba, ha akusztikus gitáros lassú balladáról volt szó, vagy ha a torzított gitáros epikus ballada jött képbe. Ebben a dalban jól vegyítették a kettőt: az akusztikus verzékhez jól illik a kemény, epikus refrén. A lemezt záró Fire Burns Bellownak megvan az a lezáró jellege: sokkal lazább, mint az előző dalok, itt is egyesül az akusztikus és a torzított gitár, de már teljesen más stílusban és Rob is sokkal finomabbra vette a dallamokat. 

     Összességében nézve igencsak egy erős lemezről van szó. A srácok bizonyítottak, hogy jó ötletekkel és zenei megoldásokkal egy zseniális albumot lehet összehozni. Véleményem szerint a Stained Classnek ott van a helye az olyan albumok mellett, mint az említett British Steel lemez, a Painkiller vagy a Firepower. 

Értékelés: 10/10